Dzsabba: Napi betevő zene... Nr. 1.

Eldöntöttem.

Zenei világomat is "kirakom" az asztalra.
Talán, hogy segítsek elviselni az elviselhetetlent. Vagy csak, hogy ellazulj,
hogy gyógyulj, tanulj, élvezd, gyűlöld... mindegy.
Ha elér hozzád... már megérte. :)
Hozzá kell tennem valamit.
Nem vagyok alkoholista.
Bizton állítom!
Igaz voltak megkísértések és "elhajlások", de nem vagyok alkesz.

Igaz... most épp pálinkát kortyolgatok és lassan - hogy is mondják?... - Szentimentális leszek, de kérlek nézd el nékem e gyengeséget. Mondjuk azt, hogy gyógykezelem magam! :D

Viszont ez a nóta...???
Erre mondják, hogy telitalálat.
A szó minden értelmében.
Sosem tudtam, miről énekel Art Gartfunkel és Paul Simon. De hála ennek a portálnak, most már értem azt, mitől rázott ki a hideg minden egyes alkalommal, ha meghallgattam.
És ez a fickó?!
Nem kezdő... Huhh.
Mindig azon gondolkodtam írás közben, hogy aki épp olvas, az ott és akkor, hogy teszi ezt???
Épp étkezik és olvas közben? Reggelizik vagy épp vacsorázik? Nyíltan, vagy titokban teszi? Erősíti, vagy titkolja a vágyait, hogy mindig visszatér "kedvenceihez"?
Ismerek olyat, aki csak éjszakánként... lopva olvassa, míg embere alszik mellette.
Ezek az emberek menekülnek...
Hát segítsünk nekik.
...Sosem vagy egyedül... SOHA!...
A remény hal meg utoljára.
És minden elmúlik... minden.

De sírni jó... és kell is néha.
Add meg az idejét a "gyásznak" is, ha kell.
Vagy, ha dühös vagy és tanácstalan, akkor hallgasd meg ezt, hátha átértékeled a dolgaidat még időben.