2016. december 31., szombat

Fényt kaptam...

   Tudom már, hogy hol rontottuk el annyi éven keresztül?!
   A LENCSE!!!
Ha belegondolok, minden évben ettük az Óév uccsó napján azt a kurva lencsét. Virslivel, tojással, kenyérrel, vagy tök mindegy mivel és soha, de SOHA nem lettem gazdag (anyagilag...), ergo?; .... a LENCSE a hiba!!!
Na... ebben az évben nem vettem lencsét, nem is fogok enni máshol és mástól sem!
Tehát...???
Na ugye.  Tessék.  :)
   Mivel a társaságom nem rendezett és nem is hívott el bulizni, így B.anyával és a mamával itthon töltjük az idei utolsó napot. 
A hangulat nem rossz, ettünk (én még mindjárt fogok is...), ittunk, dínom meg dánom. Olyan öregesen... nyugiban, pihegve, tévézve. 
Nem lesznek nagy ígéreteink, de lehet, hogy a cigit mellőzni fogjuk, viszont azt beszéltük meg, hogy a dohány árát eltesszük a malacperselybe! Hogy a hó végén, legyen mihez nyúlni. 
   Ha belegondolok... gazdag és boldog vagyok.
Mindenem megvan, ami kell és szeretve vagyok, illetve szerethetek!
A gyerekek felnőttek, vagy legalább is azt hiszik magukról. De elvannak magukban, viszonylag boldogok most. 
Háát kell ennél több???
   
   Boldog Új Évet Kívánok magunknak, neked, nektek, a Magyaroknak, az elesetteknek, a magányosoknak, az éjjel is dolgozóknak. Azoknak akik sírnak, betegek és ápolnak, akiknek babájuk van, mamájuk van, akik szerelmesek, és aki most éppen nem. 
   Legyen Béke nektek is!
Isten Áldjon barátom.  :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése