Utóhang...

   A gyerek, meg a lányom elmentek vásárolni.
A gyerek meglepije a lányomnak, hogy három dolgot vehet és ő fizeti! Egy órája hívtam fel a gyereket, hol vannak és mikor jönnek, mert kész a kaja. De fogalmam sincs mikor jönnek meg, mert ezek nem tudnak megegyezni. Kinek mi áll jól, és én mit szeretnék és a mit vehetsz fel, nem megy... úgy látom nem tudnak dűlőre jutni! :)
   Itthon B.anyával beszélgettünk a gyerekem anyjáról. Tegnap megismerhette személyesen, beszélgethetett vele egy pár mondatot. Elég is volt neki egy életre!
Azt beszéltük, hogy ha ÉN annyira szar ember vagyok (voltam), akkor, hogy bízhatja rám a gyerekét???!!!
A konyhában, ahol leültünk beszélgetni és kávézni, egy idő után az exem nekem esett, hogy én mit tettem, hogy viselkedtem vele, mennyire nem voltam alkalmas semmire, stb, stb... aztán a kocsiban, hazafelé azt mondta a lányom, hogy; - Apa... büszke vagyok rád!
A miértre, csak annyit mondott; - Mert azt vártam, hogy nekiállsz megvédeni magad és leállsz vitatkozni anyával!
A gyerek is ezt várta, hitte... és én a volánnál csak néztem magam elé, vezettem és nem szóltam semmit. Hogy mennyire fájt az egész, azt nem tudhatták... még most sem tudok napirendre térni a dolog felett.
Gonosz az az ember... 
A lényeg... hogy a lányom jól aludt az éjjel, és most csak ez számít!
A többi meg úgyis jön magától...  :)
Béke van.