Még csütörtök éjjel futottam át rajta.
Egy kórházban öngyilkos lett egy férfi, fejbe lőtte magát.
( A linket nem másolom be... mindenki járjon utána. ) De mivel éjszaka volt és már álmos is voltam, szartam rá. Másnap kora reggel újra elém került a cikk.
Valami furcsa oknál fogva, átnyálaztam Á-tól Z-ig! Pedig, nem szoktam sokat időzni ezeken a "híreken"...
Aztán szombaton is, meg vasárnap is látom a cikket. Valamiért rezget ez az írás. Nem tudom eldönteni, hogy mi van... mi ez? De még mindig nem foglalkozom vele.
Délután csörög a telefonom;
- Láttad, vagy hallottad azt a hírt, ahol öngyilok lett egy faszi a kórházban- mondja egy régi barátnőm.
- Láttam a neten. - és sorolom az infókat.
- A Pici volt az...
- Na bammeg... - és hirtelen minden világossá vált! Miért is rezgetett, miért is érdekelt ez a cikk?!
Nagy levegő... ön nyugvás... és kedveskedő hang, hogy a telefon túlvégén lévő személy ne sírjon jobban, és talán meg tud nyugodni egy kissé.
Aztán míg palacsintát sütöttem a konyhában, az ablakon át kinézve filóztam Pici barátomon, hogy mit, miért tett és arra jöttem rá, hogy bátor volt, és megmerte tenni azt, amit én persze erősen vitatok, de Ő hamar megoldotta.
Ő választotta, az Ő útja ez volt...
Most véget ért e dimenzióban a látogatása...
Bazd meg tesó... és most jobb???
Van min gondolkodni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése