Nagy problémák...

   Aki évek óta figyelemmel kísér, az tudja, hogy harcolok a lányaimért és hőn áhított vágyam, hogy velem legyenek.
Régebben azt hittem, meg kell "vennem" a lányaimat, ki kell váltsam őket, hogy együtt lehessünk. Aztán az évek alatt, ahogy ők is változtak, értek, és megértették a maguk körüli világot. Felfogták, hogy nem sok esélyük van a továbblépésre adott térségben. Adott faluban. Adott családban...
Na ez itt a nagy probléma! A család. 
   Egy olyan nővel élek együtt, akit ismerek vagy huszonöt éve, barátok voltunk mindig is. A lányaim mikor beszélnek vele, visszaigazolást tud adni, hogy apa nem olyan, mint ahogy azt ők tudják, hallják, hanem teljesen más. Öregedett, érettebb lett, nyugodtabb és megértőbb... nem kéne tőle félni! Illetve, elhinni minden mende mondát... 
   Nos...
A lányom anyja felhívott hétfő délután - miután végre hazaértem egyben... -, hogy nem bír a kisebb lányommal, és adott neki egy hónap gondolkodási időt, hogy változzon, mert különben elküldi hozzám életvitel szerűen élni! 
Tudom, hogy régen milyen volt az anyja. Szerettem, hittem benne... de valami nagyon el van benne cseszve!!! Valahogy nem megy neki ez a gyereknevelés! 
Van öt (!!!) gyereke, három-négy házassága, rengeteg negatív tapasztalata, és nem látja, hogy mindent lerombol!
   Tegnap este beszéltem Csengével telefonon.
Direkt úgy, hogy B.anya is itt legyen, hallja amit mondok, és ha akar beszéljen vele ő is. Beszéltek is. Még egy ideig ültünk szótlanul utána, és hosszú beszélgetésbe kezdtünk itthon, hogy hogyan tovább?! Iskolát, iskolákat néztünk neki, megnéztük az átjelentkezés menetét, követelményeit és mikéntjét. A gyerek is megjött este a munkájából és ő is csatlakozott hozzánk. Megértő és elfogadó szerencsére! Megszerette a lányaimat, ki is áll mellettük! :)
Szóval...
Szerintem kijelenthetem, hogy a kisebbik lányom a téli szünettől velem fog élni, és itt Pesten fog iskolába járni!
Figyelmeztettük... nincs vissza út! Tudja. Minthogy azt is, hogy én keményebb és következetesebb vagyok. Hogy itt, velünk teljesítenie kell! Viszont... minden egyszerűbb és megbeszélhetőbb. 
Nincsenek olyan problémáink, mint náluk, ami nap mint nap gyilkolja az együtt létet, a családot!
(sóhaj...)
Megy az idő... már október van. Akad tenni való bőven. Nem hagynak unatkozni...
Itt Béke van.