Voltál már úgy, hogy csak ültél a seggeden és mélán merengve gondolkodtál valakin, akit lehet, hogy szeretsz, lehet, hogy rokonod, barátod, de akkor sem hívod fel, mert nem lehet?
Miatta, magad miatt, mindegy... nem beszélsz vele.
Nem akarod bántani, ezért csak a gondolataidban létezik már. Ott beszélgetsz vele. Csak ott hallod a hangját és képzeled magad elé mozgását.
Ez néha szar... de néha mosolyogsz belül. És egy rakás sóhaj szakad ki belőled...
Igaz???
Na ugye. ;)
igaz :)
VálaszTörlés