Szebbnél szebb lábakat láttam, a legforróbb gatyákban, némelyikük olyan kívánatos volt, hogy elgondolkodtam rajta, hogy megszólítom és beszélgetésbe elegyedem vele... de aztán nem mozdultam meg. Nem kell a balhé!
Olyan szánalmas a gondolkodásuk egyeseknek, hogy leginkább menekülnék! Hallgatom a negyven perces villamos utazásom közben az embereket... háááát.. néha fogom a fejem! Te jó ég!!!
Hogy mik vannak...?.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése