Jönnek a csajok!

   No...
   Megint készülődünk, mert jönnek a lányaim újabb egy hétre hozzánk. Hogy mi lesz, meg, hogy lesz az nem érdekel, csak az, hogy újra beszélgethetünk róluk, velük, értük!
Augusztus huszadikai ünnepeket együtt nézzük meg, reméljük nem jön megint egy 2006-os vihar, amit már akkor sem tartottam normálisnak! Végig éltük... menekültünk mi is. Majdnem szó szerint, megúsztuk! 
Ezalatt az idő alatt, míg távol voltak, szerelmesek lettek, balhéztak az anyjukkal eleget, tették a dolgukat és ami számomra nagyon fontos; beszélgetni akarnak velünk, hogy tanuljanak!!!
Az alatt a két hét alatt - míg itt voltak... - elindult valami náluk, amitől többek, jobbak lettek! Látták a működő dolgokat és elkezdték megérteni, mitől nem tudnak otthon megfelelni. Még maguknak sem...
   Szóval felkészültünk a kérdésekre, nyugodtak vagyunk.
Szerencsére befejeztem azt a lakást, amit az elmenetelük után kezdtünk el, így pénz is áll hétfőtől a házhoz. 
Itthon lasagna-t készít a B.anya... állítólag megígérte nekik, hogy legközelebb ha jönnek, megkóstolhatják. (Remélem gyakrabban jönnek, mert én az évek alatt, csak egyszer kaptam!!!) Legutóbb is, mikor csülköt akartam enni pékné módra, elküldtem a lányokat itthonról a piacra, mert én dolgoztam szombaton, és ők hoztak is egy szép darabot, csakhogy füstöltet(!!!), ami után már csak bableves lett a kaja! Szóval... még mindig kívánom a csülköt pékné módra! (Magad uram... ha szolgád nincsen.)  :P
   A jövőhéten magam megyek ki a piacra!!!