Két hete nem írtam semmit.
Hmm... pedig megannyi történet esett meg velem, de mindegyik írásomba belevettem volna a gyereket és akkor csak elrontottam volna a hangulatom. :P
Ma megvolt a francia írásbelije és alig görbült a drágának. (ha minden igaz...) Hogy miért..., azt hagyjuk. Való igaz... nem jól tanították, nem igazán tanult. No de, ahogy Nagy Feró énekli a Beatricében... "Nem nekem tanulsz, magadnak tanulsz..."!
Ma korán hazaértem a munkámból, de a gyerek nem volt sehol!
Mire haza ért az asszony, elmondta, hogy a gyerek nem akart haza jönni, mert egyedül akar maradni, így elment az apja lakásába, amihez van kulcsa!
Kérdeztem, miért??? O_o
Nem igazán tudjuk...
De, hogy ez a hozzáállás nem vezet semmire, az biztos!
Lesz itt még baj...
Egy kicsit sajnálom... azt hiszem. Mert tudom, hogy mi vár rá és az kurvára nem fog neki tetszeni! És ugye, nem lehet mindent elintézni egy mosollyal... :P
Egyre jobban irritál...
Pedig Béke van nálam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése